A szájhigiénia történte

A szájhigiénia története az orvostudomány történetének elválaszthatatlan részét képezi.

Már az ókorban fellelhetőek nyomai. A mezolitikum időszakából sikerült azonosítani az első, fogszuvasodást bizonyító leleteket, gyógyításával pedig a Közel- és Távol-Keleten próbálkoztak meg először. Buddhával is összefüggésbe hozható a fogtisztítás eredete, aki a Szakka istentől kapott fadarabbal tisztította a fogait. Az ókori egyiptomiak és arabok siwaknak nevezett, fogkefe szerű eszközt használtak. Egyiptomban ráadásul fogtisztító fadarabkákat helyeztek a múmiák mellé, hogy leheletük a túlvilágon is friss maradjon.

Elsőként a kínaiak használtak fogkefét, már i.e. a 15. században. Hasonló elven működött, mint a mai fogkefék, szálai a kelet-szibériai vaddisznó szőréből készültek, amit bambuszból vagy csontból készült foglalatba raktak.

Az i.e. 1792 – 1750 között, Babilonban megalkotott törvénykönyv büntette a sikertelen sebészi beavatkozásokat, többek között a fogeltávolítást is.

Már az etruszkok idejében (i.e. 11. – 5. század) fellelhetőek az első kerámia, arany, vagy ezüst fogpótlások.

Aulus Cornelius Celsus római orvos ezt írta: „A fogfájás, a halálfájdalmaktól eltérően, mind közül legnagyobb és legkegyetlenebb fájdalom.“

Időszámításunk kezdetén az emberek kecsketejet ittak a friss leheletért és a hiedelem szerint a farkasfog nyakék viselése biztosította a fogfájdalmak elleni védelmet.

A „fogorvos” kifejezés csak sokkal később, a 14. században jelent meg, de a foghigiénia még mindig gyerekcipőben járt. Az első fogkefe sorozatgyártása a 18. században kezdődött el. Szálai disznósörtéből, fogantyúja pedig ökörcsontból készült. Még évekkel később is nagyrészt tisztán természetes forrásokat használtak a szájüreg higiéniájának biztosítására. Például nyers szamócát leheletfrissítésre és szenet a szájüreg fertőtlenítésére.

Csak a 20. században kezdtek el nagyobb jelentőséget tulajdonítani a szájhigiéniának. Dinamikus fejlődésnek indult a sztomatológia, új tendenciák jelennek meg a protézisek, fogbeültetés és esztétikai fogászat terén, így sokkal több ember számára vált elérhetővé a szép fogsor. Különböző fogkrémek, szájvizek kerültek forgalomba, elkezdték a fluor alkalmazását a fogszuvasodás megelőzésére.

1950-ben fejlesztették ki a fluor tartalmú Crest fogkrémet, amely hamar elterjedt az USA-ban. A fluor máig a fogszuvasodás megelőzésére és a fogzománc erősítésére használt hatóanyagok egyike. Eukaliptuszt is alkalmaztak erre a célra, később megjelentek az aminofluoridok is.

A nylon felfedezése nem csupán a textiliparban jelentett forradalmat, de a fogkefék előállítását is megkönnyítette, ennek köszönhetően jöhetett létre „Doktor West csodálatos fogkeféje”. Ekkor még túl kemények voltak a nylonszálak, ezért idővel egyre puhább szálakat fejlesztettek ki.

Az első elektromos meghajtású fogkefét Svájcban állították elő, Braxodent név alatt.